2015.04.15-18

Colombótól Singapore-ig, 3 nap a tengeren

Most itt az idő, megint relaxálni kicsit, feldolgozni az elmúlt napok élményeit, hiszen 3 napig megállás nélkül hajózunk végső célunk, Singapore felé.

Így aztán van egy kis idő megint arról beszélni, hogy milyen is ilyenkor itt a hajón az élet.

Reggel, bárki bármikor ébred, felsétálhat a fedélzetre, gyönyörű napfelkeltéket „kaphat” el. Nagyon korán kinyit a fitnesz terem is, ez is egy nagyon jó program. Itt most a biciklizést részesítettem előnybe.

A terem a hajó elején van, fantasztikus érzés, hajtod a biciklit, közben előtted a végtelen tenger… De, ha nem ezt a képet szeretnéd, ott van a TV, amit szintén nézhetsz sportolás közben…

Aztán, innen útban a kabin felé „felkapom” a reggeli kávénkat és a kabinban kávézunk. Következik a reggeli. Most nagyon jó helyen volt a kabinunk, hátul a 8. emeleten, 3 szinttel az étterem alatt.. Így aztán a hátsó lépcsőn pillanatok alatt a hátsó nyitott fedélzetre értünk, és általában itt is reggeliztünk.

Nem volt még olyan utam, ahol ülve a fedélzeten, nézve a tengert ne jutna eszembe, hogy mekkorát változhat az ember élete, ha hajlandó tenni érte. Ekkor már nem arra a sok kudarcra, csalódásra, küszködésre emlékszik az ember, amin keresztül sikeres leszel, hanem hálás vagy a Sorsnak, hogy eléd hozott egy olyan lehetőséget, amivel totálisan megváltoztathatod az életed – ha vágysz erre!

Na, de elég a merengésből, mert rengeteg „dolgunk” van!

Először is a reggeli. Azt gondolom, itt mindenki megtalálhatja a neki tetsző ételt, rengeteg finomság közül lehet választani.

Reggeli után, pihenés, napozás következhet. Délelőtt 10 - fél 11-ig érdemes és ajánlott napozni, aztán lehet fürödni, a hajón lévő üzletekben vásárolni, vagy éppen, a naponta hirdetett akciós ajánlatok között válogatni – legyen az termék vagy szolgáltatás.

Lehet szaunázni, masszázst kérni, fodrászhoz menni. A színház és a mozi teremben folyamatosan mennek az egészségről vagy utazásról szóló, ismeretterjesztő előadások vagy mozifilmek.

De, be lehet ülni egy kávéra, sütire, koktélra bármelyik bárba is…

És máris itt van az ebéd. Majd utána folytathatjuk a programokat. Rengeteg fotót készítenek a hajón és a kirándulásokon, amelyeket aztán kiállítanak, így aztán mindenki keresheti magát, böngészhet a fotók között is.

S ha már a böngészésnél tartunk, itt is van internet (bár kicsit borsos áron), de a nagyobb baj, hogy a gyorsasága – vagy inkább a lassúsága, néha nagyon idegesítő. Számomra ez az egyetlen gyenge pontja a hajózásnak. Ha ez megoldódik – és dolgoznak rajta –, akkor a hajózás számomra magasan a legjobb, legkényelmesebb formája bejárni a világot.

Néhány fotó a hajóról – a reggeli „kihalt” állapotában.

A nagy melegben a klimatizált helyiségekben vagy árnyékban vagy az úszómedencében lehet menedéket találni.

Az utunkat folyamatosan lehet követni, a recepció mellett lévő képernyőn, ahol piros nyíl mutatja a hajó aktuális állapotát.

Este, általában az ültetős étteremben vacsoráztunk, ez 1-1,5 óra, itt lehet beszélgetni, ismerkedni és nem utolsósorban étel különlegességeket kóstolni. Itt van néhány fotó, az utolsó a sajttorta - ennek nem tudtam ellenállni, szinte minden este kértem belőle. Isteni finom volt!

Azért nem készült több fotó az ételekről, mert mire eszembe jutott, hogy fotózni kellene, már majdnem meg is ettük…

Ezen az úton háromszor volt „formal” night, azaz olan este, amikor elegánsabban kellett a vacsoránál megjelenni. Ilyenkor állítják fel a hajó különböző pontjain azokat a díszleteket, ahol aztán „műtermi” fotókat lehet csináltatni. Ez, különösen az amerikaiak között nagyon népszerű.

Vacsora után – mint már írtam róla korábban, minden este van valami színházi előadás, zenés, táncos, vagy artisták, vagy bűvészek – olyan, amely mindenki számára élvezhető, nem csak az angolul beszélőknek.

Az utolsó teljes napunk a tengeren nagyon sok programot kínált.

Volt vízipóló meccs, ahol az egyik csapat, a hajót irányítókból került ki, élükön a hajókapitánnyal.

A meccs után, a cruise director (aki, mindig felkonferálja az eseményeket, összefogja, a programokat), sem úszta meg szárazon, őt is ruhástól dobták be a medencébe...

Aztán, megmutatták, hogyan lehet egy hatalmas jégtömbből, 30 fokos hőségben, pár perc alatt gyönyörű szobrot faragni. 

Délután pedig a szokásos „búcsú felvonulás” a színházteremben. Itt köszönjük meg, mi utasok, a személyzet minden tagjának, hogy rengeteget dolgoztak azért, hogy számunkra felejthetetlen élmény maradjon ez az utazás is.

Este még egy búcsú römi parti, aztán másnap már megérkezünk a célállomásunkra, Singapore-ba, mondanom sem kell, ismét nagyon gyorsan elröpült ez a két hét!